Ne hagyd kidőlni a gesztenyefát!

3 lehetőség és 3+1 lépés a vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen. Ebben a bejegyzésben a vadgesztenyefák sikeres megvédésében segítek a városoknak és falvaknak azért, hogy minden településen maradjon klimatizált utca a lakóknak és a turistáknak. Hasznos linkek is lesznek!


A klímaváltozásnak köszönhetően olyan inváziós fajok is megjelentek Magyarországon, amelyek a várostűrő fákat (is) károsítják. Ennek eredménye, hogy egyre kevesebb a fa és így az árnyék is, amely alatt a hőségnapokon hűsölhetünk a szabadtéri rendezvényeken.

Ahhoz, hogy megvédjük ezektől a károsítóktól a fákat, különböző kertészeti szakterületek összehangolására van szükség. Az alábbiakban az egyik inváziós rovarfaj, a vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni védekezés hatékony megszervezésére adok egy ötletet, hogy megkönnyítsem a szakemberekkel (ebben az esetben növényorvosokkal, növényvédelmi szakmérnökökkel) való kommunikációt.


Kertészmérnököknek és főkertészeknek: 

A vadgesztenyelevél-aknázómoly fő jellemzői: 


Életmód, kártétel röviden

Az aknázómoly kárképét nagyon könnyű felismerni, hiszen a fehér virágú vadgesztenyefa levelét támadja meg, amitől „foltosak és pöttyösök” lesznek a levelek, később ezek a foltok összeérnek. Ezek a foltok az aknák, amelyekben a kártevő lárvái táplálkoznak és fejlődnek, majd rajzanak. Hazánkban az 1993-tól károsító rovar háromszor rajzik évente, majd a lehullott levelekben báb formában áttelel és tavasztól folytatja a vadgesztenyefák gyengítését, pusztítását.

Vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella)
első nemzedékének aknái a levélen május végén

De miért ilyen veszélyes ez az aknázómoly?

A fertőzött fa levelei előbb lehullanak (korai lombhullás), így nem tudja a szükséges tápanyagokat felvenni, elraktározni. A korai lombhullás miatt nem tud a télre felkészülni a fa, rügyei fejletlenek lesznek. A tápanyaghiányos fejletlen rügyek kevésbé fogják bírni a hideget, így a következő szezonokban egyre kevésbé fognak kihajtani. Az évek során legyengül, veszélyessé válik a fa és ki kell vágni.

Legyengült vadgesztenyefáról viharban leszakadt ág
(játszótérre)

Akkor vágjuk ki az összes vadgesztenyefát?

Ha egyéb ok nincs, akkor nem kell kivágni a fákat, mert szerencsére már kiforrott növényvédelmi technológiák állnak rendelkezésre a vadgesztenyelevél aknázómoly visszaszorítására.

Hogyan védjük meg a fákat?

Az alábbiakban három lehetőséget mutatok be, amelyek közül kettőt már a nagyobb városok zöldfelület-fenntartásában használnak.

  1. Biológiai védekezés: több, mint 60 parazitoidot jegyeztek már fel, amelyek megölik a vadgesztenyelevél aknázómoly lárváit. Azonban még nem találták meg azt a fajt, amely kifejezetten ezt a kártevőt pusztítja magas hatásfokkal. Rengeteg természetes ellenség is pusztítja a lárvákat: kék cinege, széncinege, barátcinege, egyes fürgeszöcske fajok, de ők is „csak” 2-4%-os hatékonysággal. Az egyik legismertebb predátor, a katicabogár sajnos nem vette fel az étrendjébe.
  2. Permetezés: évente 1(-2) permetezés szükséges. A legfontosabb kitétel ebben az esetben, hogy csak megfigyelés és előrejelzés (csapdázás) alapján szabad elvégezni a növényvédelmi kezeléseket közterületeken engedélyezett növényvédőszerekkel szem előtt tartva a hasznos fauna megkímélését. A szakemberek szerint az első, tavaszi nemzedéket kell megfogni.
  3. Törzsinjektálás: jelenleg a legkörnyezetkímélőbb módszer. A vegetáció kezdetén, a fatörzs aljában végzett injektálás ad megfelelő védelmet a kezelt fának. A fa állapotától függően 1-2 évente kell megismételni.

Az aknák, amelyekben a lárvák táplálkoznak,
már kezdenek összeérni

Hogyan szervezzük meg a városi fák növényvédelmét?

A kártevők és kórokozók elleni védekezésről sok helyen írtak már, de a megszervezéséről annál kevesebbet. A sikeres szervezésnek és a könnyebb kommunikációnak a kulcsa az egyedi kezelésről átállni az állománykezelésre. Tehát egy településnek nem vadgesztenyefái vannak csak, hanem vadgesztenyefa-állománya. Ha ezt meglépjük, akkor sokkal könnyebb lesz tervezni. Lássuk tehát azt a három triviálisnak tűnő, de annál fontosabb 3+1 lépést, ami kell a sikerhez!

  1. Mérjük fel a településünk vadgesztenyefa-állományát!
    1. db fa /település; db fa/utca; törzsátmérő, fa kora stb.
    2. ideje: a legjobb nyáron (július), amikor nem kell különösebb növényismeret a lombosfák meghatározásához. Ebben az időszakban a fertőzés mértékéről is adatot tudunk felvenni.
  2. Vegyük fel a kapcsolatot nagy fákkal is foglalkozó növényvédős cégekkel!
    1. az első pontban rögzített adatok alapján kérjünk árajánlatot,
    2. a helyszíni bejárás ideje: július-szeptember. Ebben az időszakban a növényvédős szakemberek is és a megrendelő is biztonsággal tudja tervezni a következő szezont.
  3. A szakemberek segítségével ütemezzük a növényvédelmi munkákat!
    1. tisztázzuk, hogy mikor tudnak jönni?
    2. hány darab fát tudnak kezelni naponta?
    3. mikor permeteznek vagy injektálnak? 

+1 Azt már tudjuk, hogy a kártevő a lehullott levelekben bábozódik és telel át. Ezért az egyik fontos lépés, amivel jelentősen csökkenthetjük a fertőzés mértékét az évek folyamán, a lehullott levelek folyamatos összegyűjtése és megsemmisítése.

Egy jó hír a végére a főkertészeknek, tájépítészeknek, ha mégis vadgesztenyefát szeretnének ültetni!

A vadgesztenyelevél-aknázómoly gazdasági kárt okozó mértékben csak a fehér virágú vadgesztenyét károsítja. A hússzínű vadgesztenyét (Aesculus x carnea) és a vörös virágú vadgesztenyét (Aesculus pavia) csak kismértékben károsítja vagy teljesen elkerüli. Ezért fasorok tervezésnél, fapótlásnál részesítsük ezeket előnyben, ha nehéz megoldani a későbbiekben a növényvédelmet.

Fehér virágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
virágzásban május elején Körmenden

 

NEM FERTŐZI A VADGESZTENYELEVÉL-AKNÁZÓMOLY!
Vörös virágú vadgesztenye (Aesculus pavia) 
termése és levele június elején Körmenden

Ne maradjon Magyarországon zöldfelület jó gazda nélkül!

Hasznos volt a cikk? Kérlek egy megosztással segíts, hogy minél több kertészhez és településre eljusson ez az információ!

Forrás:

Maráczi (2013): Díszfák, díszcserjék védelme. Nyugat-dunántúli Díszfaiskolák Egyesülete, Szombathely.

Jenser-Mészáros-Sáringer (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Jenser (2003): Inegrált növényvédelem a kártevők ellen. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Wikipédia: Közönséges vadgesztenye

Wikipédia: Vadgesztenyelevél-aknázómoly

Dr. Szőcs Gábor: Inváziós kártevők: a vadgesztenyelevél-aknázómoly. Agroforum.hu

Zsigó György, okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök oldala

 


 


Szolgáltatások

Tekintse meg szolgáltatásaimat!