Egy közpark életének 6 korszaka: azaz a születéstől a klimaxig

Melyik korszakban lehet az a park, amelyik először eszünkbe jut? A sikeres parkfenntartáshoz tudni kell, hogy az egyes növények telepítését hány vegetációs időszakra (évre) tervezzük. Ebben a bejegyzésben Jószainé (2007) könyve alapján mutatom be a parkok 6 életszakaszát.

Ha ki akarom sarkítani az egészet, akkor a sikeres parkfenntartás céljaként azt fogalmaznám meg, hogy ne kelljen 2-3 évente újra ültetni a parkfákat, mivel azokat városi környezetben 60-70 évre tervezzük.  Persze a kipusztulásnak számos oka lehet (talaj, kutya, fűkasza), de szerintem mindenki érzi, hogy így megugranak a fenntartási költségek is... ...oké oké ezekről később.

Szóval tegyük fel, hogy van egy új parkja a városnak és a falunak. Például tegnap adták át nekünk, embereknek, hogy pihenjünk, tollasozzunk, olvassunk, töltődjünk fel, futkározzunk stb.

A parkot (most csak kifejezetten a növényzetre fókuszálva) pedig fenn kell tartani, hogy minél hosszabb ideig igénybe tudjuk venni. Ezt pedig csak tudatosan lehet véghez vinni.

Tehát lássuk a korszakokat a növények fenntartása szempontjából a telepítés után:

1. korszak (1-3 év):

A telepítés utáni 1-3 év a lágyszárú évelők korszaka. Ekkor a cserjepótló évelők, a fűfelületek és a virágfelületek gondozása dominál. Továbbá el kell végezni az első növénypótlási munkákat is.

2. korszak (3-10 év):

A cserjék és a fűfelületek korszaka. A parkfák még kicsik, de a korona alakítást már ekkor el kell kezdeni. A sövények és a rózsák is elérik végleges nagyságukat. Ezért nagyon oda kell figyelni a gondozásukra és a növényvédelmükre. Az évelő ágyások felújítását a 4-5. év után be kell tervezni a költségvetésbe. A parkbútorokat, műtárgyakat is érdemes alaposabban felülvizsgálni.

3. korszak (10-20 év):

A fás növények uralkodásának kezdete. Az úgy nevezett bokorfák ebben az időszakban érik el végleges magasságukat, majd 15. év után "indulnak be" a díszfák (csörgőfa, japáncseresznye), és a gyorsabban növő pionír fajok (nyír, nyár, fűz), akác. A fűfelületeket (főleg ha pázsít) 10 évente fel kell újítani. Tehát a fenntartási költségek tervezésénél ezt figyelembe kell venni. A 20. évre alakulnak ki a park végleges méretarányai.

4. korszak (20-40 év):

A díszfák, közepes és hosszú életű fafajok ekkor mutatják a legszebb képüket. A rövidebb életű fafajok (például nyírfa) ekkor kezdenek elöregedni. A cserjékkel együtt ebben a korszakban indokolt a leváltásuk és pótlásuk megtervezése. Felül kell továbbá vizsgálni a parki berendezéseket, hogy megfelelnek-e még a kor trendjeinek, vagy le kell váltani őket.

5. korszak (40-60 év):

A kert "virágkora". A fák teljesen kifejlődnek, maximális árnyékot vetnek. Ha szükséges, akkor akár ritkítani is kell őket, hogy ne zavarják egymást a fejlődésben. 110 fa/ha az ideális a 60%-os beárnyékoltsághoz. Tehát érdemes betervezni a nagyobb lélegzetű favizsgálatokat és faápolási munkákat. A faápoló cégek már egyre könnyebben elérhetőek (Magyar Faápolók Egyesülete). A munkájukat fakataszter készítésével könnyíthetjük meg.

6. korszak (60-70 év):

A növények jelentős részénél kezdődik a klimaxstádium. A fő parkfenntartási feladatok közé tartozik a rekonstrukció és a felújítás.

 

Fakataszter készítése

Kérjen időpontot telefonon!

+36 30 29 28 112

info@fokertesz.hu


Ne maradjon Magyarországon zöldfelület jó gazda nélkül!

Hasznos volt a cikk? Kérlek egy megosztással segíts, hogy minél több kertészhez eljusson ez az információ

 

 

 

 

 


Szolgáltatások

Tekintse meg szolgáltatásaimat!