Hmm. A tipikus esete annak, amikor látszólag együttműködünk, de mégse.... Amúgy a fának minimum 4 m2 kell optimális esetben. Nem csak a „járdafák megalkotóinak”, hanem minden településnek ajánlva.
Egy kicsit távolabbról kezdem: a gyümölcstermesztésben a cél a minőségi gyümölcsök termesztése a megfelelő környezetben, amelyek szemre tetszetősek, és az ízviláguk miatt is szívesen vásárolják a fogyasztók. Ezért a 15-25 évre tervezett gyümölcsültetvényt fenn kell tartani. Amikor fejlesztésre kerül sor, akkor a középpontban elsősorban a gyümölcsöt adó gyümölcsfák vannak. Nem megyünk rajtuk keresztül a traktorral, mert a gyümölcsös gazdának nem tetszik majd... A területnek van gazdája.
A zöldfelület-fenntartásban a cél a minőségi pihenő helyek, közparkok létesítése városi zöld környezetben, amelyek esztétikailag tetszetősek, és a nyugalmat árasztó világuk miatt szívesen mennek az emberek kikapcsolódni, feltöltődni (rekreáció), gyönyörködni. Ezért a 40-70 évre tervezett parkot fenn kell tartani. Amikor fejlesztésre kerül a sor, akkor a középpontban elsősorban az árnyékot adó parkfák vannak. Nem betonozzuk őket körbe, mert a közpark gazdájának nem tetszik majd.... A közparknak van gazdája?
Elnézést kérek mindenkitől ezért a hasonlatért, de az ilyen megoldások (járdafák) verik ki a biztosítékot (nem csak) nálam.
Amíg Rotterdamban télre becsomagolják a fákat, hogy megóvják a fagytól, Hágában már az ökológiai városi növényvédelemmel foglalkoznak, Kaliforniában már 10 évvel ezelőtt az építési területen átlag 6 m2-en kerítették el a fákat, Mariborban a parkokban statikailag megerősítették a nagy fákat a kivágás helyett, Grazban és Bécsben online fakataszter van, addig Hazánkban körbebetonozunk, hogy véletlenül se érezze magát jól senki.
Bár már nálunk is egyre több jó példa van az ésszerű parkfenntartásra, de nem elég hangsúlyozni, hogy a zöldtrendben, a környezettudatosságban az informatikának köszönhetően gyökeres pozitív változások kezdődtek el. A zöldfelület-fenntartás már sokkal könnyebben és költséghatékonyabban tervezhető az okosvárosok korában.
A hosszú távú zöldfelület-gazdálkodás nem fejeződik be a park tervezésével, létrehozásával, fejlesztésével és átadásával. Ez csak 2-4 év. A jó fenntartás a következő nagy fejlesztésig minimmum 20-30 év.
A jövőben a fenntartás legyen a mérce!
A járdafák megalkotói csak a létrehozásig jutottak. A tervezés során pedig tájépítészeti és kertfenntartási alapelveket nem vettek figyelembe. Ilyen például az akadálymentes átjárhatóság, vagy a fák gyökérbetegségeinek megelőzése bontókalapács nélkül.
A járdafák megalkotói jeles példái annak, amikor mindent betartunk, amit megígérünk a konzultáció során, de kompromisszumot nem kötünk. Tehát ők nem forgatták addig a tervrajzot, hogy mindenkinek jó legyen. Az eredmény: rekreáció helyett reakció.
Ennek oka első sorban a zöldfelület-gazdálkodás hiánya, amely magában hordozza a megfelelő kommunikáció hiányát és a terület gazdájának a hiányát.
Azt mindenki tudja, hogy a fát csak akkor "szabad" kivágni, ha előtte egészségügyileg megvizsgálták, és nem „ment át” a teszten. Azonban ez nem az egyetlen szempont. Ugyanis meg kell vizsgálni, hogy a felújítandó park melyik korszakban van, és például mekkora a hektárra jutó fasűrűség és a park árnyékoltsága, azaz záródott-e a lombkorona (a videón körübelül a 4. perctől). Ugyanis: a fák értékét a lombkoronafelület határozza meg leginkább egy bizonyos korszakban, és nem csak a fák darabszáma.
Kaliforniában a megmaradt fáknak 6 m2 földet hagynak, de már Magyarországon is láttam jó pédát, ahol a németekhez és hollandokhoz hasonlóan minimum 4 m2 területet hagytak a végén, illetve kerítettek el az építkezés folyamán (még véletlenül sem lehetett tövébe pakolni a létrát, és az egyéb szerszámokat). További jó példa a Kertészeti Egyetem Budai Arborétuma (Villányi út), ahol a fákat statikailag megerősítették, az odukat rendbetették.
A vízáteresztő burkolat nagyon sokat segít ott, ahol nincs lehetőség másképpen megoldani a fenntarthatóságot. Amúgy is: a fa gyökere legalább akkora mint a lombkoronája, és nem a törzsnél ér véget. Igazándiból a vízáteresztő burkolat a gyökértömeg egészét segíti.
Tehát: egy parkban a 4 m2 (2 x 2 m) minimális szabad területet meg kell hagyni a fának. A körbeburkolás a fa ápolása és fejlődése szempontjából, valamint egészségügyi szempontból is káros. A városi zöldfelület növényvédelme egy másik téma már.
Fakataszter készítése
Kérjen időpontot telefonon!
+36 30 29 28 112
info@fokertesz.hu
Ne maradjon Magyarországon zöldfelület jó gazda nélkül!
Hasznos volt a cikk? Kérlek egy megosztással segíts, hogy minél több kertészhez eljusson ez az információ
© Minden jog fenntartva Webcart.hu
