Üzleti tervezés a kertészetben

A kertészeti üzletágban kezdődik a nyugalmi időszak. Az értékelés és tervezés ideje. A koronavírus járvány miatt sok (családi) kisvállalkozásra és őstermelőre az újra tervezés vár azért, hogy megtartsák a pozíciójukat a piacon. Velük együtt a befektetők és az új belépők számára is összefoglaltam néhány dolgot a tervezés megkönnyítésére.

1. A piaci szereplők és vívódásaik

Őstermelő, családi vállalkozó: idén sem hozta be ez a paradicsom a várt mennyiséget… Fajtát váltsak vagy inkább ültessem sűrűbbre?

Befektető, támogató: éppen most megyek el egy gyümölcsültetvény mellett az M5-ösön. A múlt héten mondta Józsi, hogy még szeretne telepíteni, és győzködött, hogy szálljak be én is a költségekbe… … de mit lehet itt egész évben csinálni, és miért éri meg telepíteni, miért jó ez nekem? Na ezt nem tudta elmagyarázni…

Új belépő: a koronavírus járvány miatt home office-ba kényszerültem. …de végre kipróbálhattam magam, és volt időm az emelt ágyásaimmal foglalkozni a hátsó kertben… …és egész jól ment! Nem is permeteztem, a szomszédoknak is jutott a termésből. Biotermesztésbe kéne fognom, a mellékesből pedig fizetném a lakáshitelt… …de hogy kezdjek hozzá?...

Fogyasztók és a célcsoport: ...ez a paradicsom pattog, nincs íze, nem is olyan, mint régen a nagyanyám kertjében... ....de szép ez a sárga szilva! Akkor kérnék két kilót a kékből!... ...idén nagyon drágák a gyümölcsök, szinte luxus!... 

2. Mi kertészek...

Mi kertészek tudjuk, hogy nem mindegy, hogy mit, miért és hogyan csinálunk azért, hogy minőségi és bő termésünk legyen az igények kielégítésére. Nem mindegy a termesztett faj és a fajta, sortáv és a tőtáv, az alkalmazott termesztés technológia és a hozzátartozó eszközök. Az sem mindegy, hogy mikor trágyázunk, vagy mikor jön el az ideje a metszésnek, kell-e szedőállvány vagy emelőkocsi a betakarításhoz…

A szakmai rész mellett vajon elgondolkoztunk-e azon, hogy  mi a vállalkozásunk alapvető célja, küldetése és jövőképe? Mit várunk a vállalkozásunktól? Merre haladunk és mit akarunk elérni? Egyáltalán ki a célcsoportunk, akinek el akarjuk adni a „minőségi és bő termést”, azaz a termékünket?

Kik a célcsoportunk a piacon?

Ebben a cikkben az a célom, hogy a már meglévő vagy leendő kertészeti (családi) kisvállalkozásokat megismertessem néhány olyan kulcs fogalommal kertészeti nyelvre lefordítva, amely megkönnyítheti a döntéseket és segítheti a vállalkozás fejlesztését. A stratégiaalkotást, az üzleti tervet és az operatív tervet feltehetőleg mindenki használja már tudat alatt, de ha tudatosan figyelünk erre, akkor könnyebb lesz a „miértek” megválaszolása és a tovább lépés.

 

Egy vállalkozás megtervezése

A nagy vállalatokban természetesen minden építőelemre (részfeladatra) menedzsmentet hoznak létre: stratégiai menedzsment, termelésirányítás, marketing osztály, sales-ek, kontrolling osztály stb. Egy kisvállalkozásban azonban ezek a tevékenységi körök általában egy vagy két emberre hárulnak. Az alábbiakban a kertészeti vállakozást vizsgáljuk meg az üzleti gondolkodás szempontjaiból építőkockánként.

 

3. Stratégiaalkotás és stratégia megvalósítás

Mivel jelenjünk meg a paicon?
(kinek? mit? hogyan?)

 

A stratégiát hosszú távra tervezzük és folyamatosan felülvizsgáljuk.

Miután meghatároztuk a küldetésünket és a jövőképünket, akkor kezdünk el stratégiát alkotni. A stratégia keretbe foglalja a „kinek”, a „mit” és a „hogyan” kérdéseket. Azt mondanom sem kell, hogy számos elméleti és gyakorlati modell létezik. Ám röviden összefoglalva éppen stratégiát alkotunk, amikor a rengeteg gondolkodás és ötletelés után

meghatározzuk a vállalkozásunk tevékenységét, méretét és feltesszük a térképre (üzleti modell),

eldöntjük, hogy zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt, gyógynövényt, vagy éppen szőlőt termesztünk (piac),

eldöntjük, hogy friss piacra termelünk (asztali gyümölcs), vagy a feldolgozóiparba (pálinka),

körülnézünk az általunk kiválasztott kertészeti kultúra üzletágában és megnézzük azt, hogy miért sikeresek a legjobb cégek (benchmarking),

eldöntjük, hogy milyen feladatokat szervezünk ki (outsourcing),

kiválasztjuk a leghatékonyabb termesztéstechnológiát (pl. ökológiai vagy integrált gyümölcstermesztés, üvegházi vagy szabadföldi zöldségtermesztés),

kiválasztjuk az alkalmazott értékesítési modellt (nagybani vagy őstermelői piac).

 

4. Üzleti terv

Hogyan éri meg megvalósítani?

Valószínűleg ezt a fogalmat ismerjük a legtöbben. Kertészeti vállalkozást lehet indítani pár forintból is hobbiból, de ebben az üzletágban általában arányaiban nagy kezdeti beruházással induló vállalkozások vannak. Éppen ezért nem mindegy, hogy mibe fektetjük bele a pénzünket.

Amikor vezetés közben a „háttérben” azon gondolkodunk, hogy hogyan érhetjük el a fogyasztókat (inkább célcsoportunkat) még jobban, vagy otthon az íróasztalnál azt számolgatjuk az excelben, hogy egy hektáron elültetett gyümölcsfáktól mit várunk (milyen eredményt) pár év múlva, akkor éppen üzleti tervet készítünk. Amikor valakit meg akarunk győzni a szántóföld szélén, hogy miért finanszírozza a gyümölcsoltványok beszerzését vagy az értékesítését, akkor is az üzleti tervünkről beszélünk neki. Valamikor a meggyőzés szóban is elég, de van az a szint, amikor már írásba kell foglalni az érveinket.

Az üzleti terv egy strukturált, jól átlátható dokumentum. Általában középtávra készül, a megvalósítás lehetséges módjait tartalmazza 3-5 évre előre. Végül is a „hogyan” és „megéri?” kérdésekre ad választ vállalkozás indításakor (magunknak) vagy befektetőknek erőforrás-kereséskor. Ha a stratégiánkat szeretnénk megváltoztatni (pl. új ültetvényszerkezet), akkor is érdemes üzleti tervet készíteni.

Az üzleti terv tartalmazza többek között

a vállalkozás bemutatását és a piacon elfoglalt helyét (pl gyümölcstermesztés),

a pénzügyi tervet (mennyibe kerül 1 kg alma önköltsége; mikor térülhet meg a beruházás, mi az elvárt eredmény stb.),

marketing tervet (pl. a fogyasztók elérése BTL eszközökkel),

a SWOT elemzést és a lehetőségeket,

a formája lehet több oldalas mindenre kiterjedő dokumentum, de lehet „kockásfüzetbe” írt jegyzet is.

 

5. Operatív terv

A kertészeti szaktudás színtere

Az operatív terv nem más, mint a megvalósítás éves terve. Az előző két tervet főleg elméletben raktuk össze szakmai szempontok alapján, de az operatív tervben színre lép a kőkemény kertészeti gyakorlati szaktudás, a vállalkozás motorja. Úgy is szemléltethetném, hogy a traktor vázát (a vállalkozást) összeraktuk és beletettük a hajtómotort (a kertészeti szakmát). A gép felzúg és a rendszer működik. Az operatív tervet gyakran összekeverik az üzleti tervvel. Amely nem olyan nagy probléma (éles határvonalak sehol sincsenek, amíg minden működik), de fejlesztésnél vagy „javításnál” érdemes különválasztani a fogalmakat.

Tehát operatív terv alatt döntjük el, hogy

az adott évben milyen hatósági engedélyek kellenek (pl. művelési ág változás),

mikor jön el a metszés ideje,

milyen erősen legyen a metszés,

hány ember szükséges alkalmazni a szürethez,

mikor vegyük ki az almát a hűtőházból,

hogyan szervezzük meg a szállítást.

6. Controlling

Hol módosítsunk a terveken?

A controlling vagy kontrolling arra a főkérdésre ad választ (a traktoros példánál maradva), hogy „haladunk-e a traktorral a cél felé?”. Kell-e valamerre kormányozni, változtatni a terveken, vagy valamit jobban szabályozni?

meglett-e a 17 kg alma/fa (operatív terv),

megfelelő erősségben ritkítottuk-e meg az őszibarackot? (operatív terv),

Meg lesz-e az elvárt árszínvonal? (üzleti terv),

Jó-e még az ültetvényszerkezet? (stratégia),

Versenyképesek vagyunk-e még, vagy fajtát kellene váltani? (stratégia),

ha sikeresek vagyunk, miért (jó fajtát választottunk?),

ha nem „megy a traktor”, akkor miért (hol kell megjavítani?).

7. Sikeres tervezést kívánok! 

A fentieket figyelembe véve talán átláthatóbbá vált mindenki számára a kertészeti vállakozásának működése, és a jövőben egy kicsit könnyebben össze tudja rakni a fejben születő építőkockákat. Igy sikeresebbek lehetünk a piacon is. 

A sikeres tervezés eredménye

Sikeres tervezést és megvalósítást kívánok mindenkinek!

 

Milyen gyümölcsfajt ültessek, ami bevételt is hoz?

Kérjen időpontot telefonon!

+36 30 29 28 112

info@fokertesz.hu

 

Ne maradjon Magyarországon zöldfelület jó gazda nélkül!

Hasznos volt a cikk? Kérlek egy megosztással segíts, hogy minél több kertészhez eljusson ez az információ!

 

 


Szolgáltatások

Tekintse meg szolgáltatásaimat!