Metszés: mi a helyzet a rügyekkel?

Mi a különbség a csúcsrügy és a végálló rügy között?  A rügyek elnevezése helyzetük szerint. 

A gyümölcsfa-metszés és a rügyismeret 1.1.

 


Kertészmérnököknek és gyümölcstermesztőknek gyors infó

A rügyek csoportosítása helyzetük szerint és további két szakkifejezés:

 

 


A csúcsrügy vs végállórügy

 

Tedd el a metszőollót!

Mielőtt metszőollót fognánk, érdemes megismerkedni a gyümölcsfa felépítésével is, ezen belül a rügyekkel.

A gyümölcsfák rügyeit többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik szempont a helyzetük szerinti csoportosítás.

A kezdő kertészek a nyugalmi időszakban tudják a legjobban megfigyelni a rügyek típusait helyzetük szerint. Ezért azt javaslom, hogy a blog elolvasása és a videó megnézése után menjünk ki a gyümölcsfánkhoz és hallgassuk meg újra a videót.

Négy lépésben vizsgáljuk meg a gyümölcsfánk rügyeit helyzetük szerint:

  1. lépés: válasszunk ki egy kb. 30-60 cm hosszúságú metszetlen vesszőt!
  2. lépés: keressük meg a vessző csúcsán lévő rügyet, amellyel zárul a vessző. Ez a csúcsrügy.
  3. lépés: számoljuk meg a vessző oldalán lévő rügyeket. Ezek az oldalrügyek.
  4. lépés: most fogjunk egy metszőollót és távolítsuk el a csúcsrügyet, azaz vágjuk valahol vissza a vesszőt! A visszavágás helyétől számítva az első oldalrügyet végálló rügynek nevezzük.

A csúcsrügy

 

Az oldalrügyek

 

A végálló rügy

A metszés és a rügyek helyzetének kapcsolata

A szakmai útmutatásokban és videókban a gyümölcsfa koronaformájának kialakításában van nagy szerepe a rügyek helyzetének. Például egy metszési bemutatón, tanfolyamon vagy egyéni kiscsoportos oktatáson (ilyet tartok én is egyéni igények szerint) gyakran halljuk azt a szakkifejezést, hogy a vesszőt csúcsrügyből neveljük tovább. Ez azt jelenti, hogy nem kell visszavágni a vesszőt. Azonban, ha azt mondják, hogy egy fejlett oldalrügyre vágjuk vissza, akkor meg kell keresni a legjobb helyzetű fejlett oldalrügyet, amely a visszavágás pillanatától végálló rügy lesz.  Így az adott vesszőt végálló rügyből neveljük tovább.

Mikor (ne) vágjuk vissza a vesszőt?

Például orsókoronáknál (sudaras koronaforma) szabályozhatjuk a koronán belüli aránytalanságokat: a gyengén fejlődő sudarat vagy vázágat végálló rügyből neveljük tovább. Ezzel erősítjük a növekedésüket. A megfelelően fejlődő és jó helyzetben lévő erősebb vesszőket pedig csúcsrügyből neveljük tovább. Így kicsit fékezzük a növekedést.

Egy másik példa a termő meggyfa felkopaszodása (pl. a cigánymeggyek). Vannak olyan meggyfajták, amelyek hosszú termőveszzői csak nagyon kevés oldalhajtást nevelnek az oldalrógyekből. Ha ezeket csúcsrügyből neveljük tovább, akkor lecsökken a hajtásnövekedés az évek során és a meggy "ostorokat" képez. Az ilyen ostorok 5-6-8+ évesek is lehetnek. Ezeket mindenképpen vissza kell vágni egy olyan jól fejlett végálló rügyre, amelyből hajtás lesz.

A meggy "ostor" virágzása (videó)

 

Metszésoktatás

Kérjen időpontot telefonon!

+36 30 29 28 112

info@fokertesz.hu


Ne maradjon Magyarországon zöldfelület jó gazda nélkül!

Hasznos volt a cikk? Kérlek egy megosztással segíts, hogy minél több kertészhez eljusson ez az információ.

 

Árlista

Szolgáltatás

Árak

Megjegyzés

Kertészeti szaktanácsadás
gyümölcsök, díszfák, sorfák, sövények

10.000 Ft/óra

minimum
15.000 Ft;
birtok:
min. 
2000 m2

Metszésoktatás 
házikertben és szaktanácsadás
alma,
őszibarack, szilva

10.000 Ft/óra
/csoport

minimum
3 óra;
csoport:
1-10 főig


Útiköltség: 160 Ft/km, Kiindulópont: Körmend

A megadott árak bruttó árak és
2022 január 1-jétől érvényesek.

 


Szolgáltatások

Tekintse meg szolgáltatásaimat!